Belvárosi Kalandtúra

Ma megint rákényszerített az élet (pontosabban az egyik professzorom), hogy videófelvételen legyek kénytelen saját magamat bámulni, amint alaphangon, iszonytató akcentussal beszélek 5 percen keresztül a nagy semmiről. Hogy pontosak legyünk, egy videotaped presentation-ön kellett részt vennem már a második alkalommal a félévben. Oké, kissé eltúlzom az ügy súlyosságát, de higgyétek el, nem egy felemelő élmény egy börtön megfigyelőkameráit idéző minőségű felvételen magadat nézni, ahogy angolul beszélsz. Az, hogy történt egy kis technikai gikszer/intermezzo diavetítés közben, csak feltette az i-re a pontot.;)

Ma délután merész húzással fogtam magam, és biciklivel nekiindultam a belvárosnak (ahol néhány felhőkarcolónak álcázott toronyház magasodik). Nincs nagyon messze, biciklivel körülbelül 20 perc alatt elérhető, de nem voltam biztos benne, hogy a gyengélkedő Mongúz BMX-em túléli az akciót. (A jelek szerint túlélte, de azért nem kínoznám ezzel túl gyakran. A járda tele van huppanókkal, és minden egyes buckánál mindkettőnk feljajdul.) Hát igen, a belváros minden más városban a Földön a legizgisebb, legfényűzőbb, legfejlettebb részt jelentené, de LA olyan, mint egy nagy falu, vagy még inkább egy nagy vidámpark, és hát igen, a belváros olyan groteszk, amilyen csak lehet - ott vannak azok magas, Manhattent idéző irodaházak, az utcán meg olyan üzletek és járókelők sorakoznak, hogy rögtön Brooklynban érzed magad. New York all in one, az biztos. Ja igen, Chinatown is van. Meg Little Tokyo. Meg Korea Town. (Egyik sincs messze tőlünk, de a USC a Latinoland része - bár ilyen hivatalosan nincs;)
Óh, igen, és van Fashion District - ami mintegy olyan, mintha a Westend aluljárót kineveznénk Fashion District-nek, szóval mindenki úgy képzelje el. Ha objektívek akarunk lenni, az egész nem valami felemelő és izgalmas élmény, maximum szociológus szemmel, de nem vagyok ennyire hülye stréber.;) De hogy őszinte legyek, komolyan érdekes a városrész kulturális értelemben - ennyi ellentmondást egy rakáson máshol nem látsz. Mellesleg annyi megjegyzést/kedves beszólást/megbámulást kaptam magamat és a hupilila biciklimet illetően, mint eddig sehol LA-ben. Mondjuk ehhez hozzájárul, hogy elég furcsa jelenség voltam a mozgalmas, ám lepukkant belváros kellős közepén fehér kabátban, gyerekbiciklin.

Ha már ellentmondásoknál tartunk, az időjárás meg van hülyülve. Nem csak egy, de akár fél nap alatt is kábé 15 fokot képes esni és emelkedni a hőmérséklet. Ma konkrétan 10 perc alatt lett olyan hideg, hogy délután még a napfényben szunyókáltam a teraszon, aztán egy óra múlva kabátban indultam neki a belvárosi kalandtúrának. Eszméletlen.