Első nap az iskolában

Éppen a tornácon ülök, baromi kellemes az idő, és végre egyszer "balkáni" létemre felsőbbrendűnek érezhetem magam, ugyanis két latina és egy latino éppen most suvickolja ki a házat. Azért nem rossz érzés tiszta konyhaszekrényből tiszta tányért elővenni. És az sem rossz érzés, ha mások takarítanak helyetted. Nem mintha az eddigi életemre panaszkodnom kellene ebből a szempontból.:P És van még nálunk is alacsonyabb csoport a nemzetközi társadalmi ranglistán, úgyhogy a magyarok fellélegezhetnek. Bár, ha meggondolom, nekünk még takarítani sem szabad elvileg.

Ma volt az első nap az iskolában, az egész campus megtelt rövidnadrágos és miniszoknyás, pénzzel jól kitömött, jól fésült amerikai diákokkal. Az idő tökéletes, és még a tárgyjelentkezéses mizériát is sikerült megoldanom, így ha minden igaz, sikerült felvennem egy Fashion, Media and Culture nevű tárgyat, aminek mindhárom komponense igen jól hangzik. A campus változatlanul maga a mennyország a koszos belvárosi Közgáz-környékhez képest, ahol fát csak feldolgozott formában lehet találni. Az ember legszívesebben egész nap a füvön vagy a szökőkutak mellett ülne. Jah, és végre benéztem az egyetemi könyvesboltba is, ahol egyetemi logós cuccokat is árulnak. Arra végképp nem számítottam, hogy fejléces vécépapíron kívül az égegyadta világon mindent árulnak USC-felirattal, és egy kisebb áruháznyi készletük van. Hihetetlen - mellesleg sajnos az árak is, amennyiért a kapucnis pulcsikat és egyebeket vesztegetik. De még ez sem tartja vissza a diákságot attól, hogy a fél háztartást USC-s dolgokkal zsúfolják tele.

Tegnap mellesleg írtam egy baromi hosszú bejegyzést word-be, amit természetesen ide nem lehet bekopipésztelni, úgyhogy városnézési és kezdeti kalandjaim egyelőre a feledés homályába vesznek.