Órák

Először is: megint figyelmeztettek, hogy tartozom a legújabb Facebook-os fotóalbumom linkjével, úgyhogy íme:
http://www.facebook.com/album.php?aid=107924&id=559072666&l=33856

(Itt lehet képeket megtekinteni bálnákról és egyebekről, a National Geographic-tól erősen messze eső vizuális értékkel;))

Nos, a héten eddig túl sok izgalmas dolog nem történt, de volt két órám a suliban, ami igazán szórakoztatóra és különlegesre sikeredett.
A Fashion óránkra egy jelmeztervező nő jött előadni, akihez mellesleg az első Indiana Jones film és Michael Jackson Thriller című klipje is kötődik. Először azt gondoltam, ez a nő tiszta őrült, olyan vehemenciával (és a halott kiskutyája, persze élő formában rögzített képével) kezdte az órát, de volt egy-két interaktív gyakorlat, amin igen jól szórakoztam. Például színek szerint különválogatta a hallgatóságot a terem négy sarkába attól függően, hogy milyen színű felsőt viseltek. Voltak fehérek, feketék, színesek és semleges színűek, én a véletlenből és aznapi hangulatomból adódóan a fehér csoportba kerültem. Érdekes volt látni, hogy nagy tömegben milyen hatást keltenek ugyanazok a színek. Ki is hívott néhány embert, hogy beállítson egy jelenetet, ahol volt egy fehér (aki én voltam, haha, nagy sztárság már megint), két színes, és két székhuzat-színű (vörös) egyén - ebben a jelenetben állítólag én lettem volna a figyelem középpontjában, mert a fehér a legfeltűnőbb szín, és az veri vissza a legtöbb fényt. Hehe.

Csütörtökön pedig nagy prezentációt tartottunk a CIA-s embereknek a marketing órámon - a kampánytervezetünket kellett cakkumpakk tálalni, mintegy 1-1,5 órán keresztül, úgyhogy elég alapos munkát kellett mindenkinek előzetesen végeznie. A következő egy-két hónapban aztán tényleg meg kell csinálnunk a kampányt a campuson, hogy felhívjuk a figyelmet a CIA-s karrierlehetőségekre. Igencsak megnehezíti a dolgot, hogy bár folyton előadják, hogy mennyire normális életet élnek, de kijelentették, hogy egyik emberük sem szerepelhet képen/felvételen a médiában, és mindenről előzetes tájékoztatást/információt kell szolgáltatni, ami erősen leszűkíti a pr-lehetőségeinket. Magyarul szeretnének nagy nyilvánosságot, csak kábé előre közöld, hogy milyen média lesz ott, és mikor vesznek valamit, vagy mikor fotóznak, hogy "kisétálhassanak a képből". Mintha úgy akarnál lefotózni egy bálnát, hogy a bálna a víz alatt van. (Lásd a fotóalbumomat.)